by Szendi Horváth Éva
KIRÁLYI HÉTKÖZNAPOK porcelánkiállítás
Egy csodás szépségű, Herendi porcelánokból álló teríték a királyi hétköznapokba enged betekintést.
A Herendi porcelánok egyik legrégebbi és legismertebb mintája a Viktória, amely a 19. században uralkodó Viktória angol királynőről kapta a nevét.
A bazsarózsás, pillangós mintájú porcelánok az 1851-es első világkiállításon, Londonban, a kristálypalotában nyerték el Viktória királynő tetszését. Az uralkodó nagy becsben tartotta a Herendi-étkészletet, csak abban az ebédlőben terítettek vele, ahol esténként férjével, Albert herceggel együtt vacsorázott. Ilyenkor sosem volt körülöttük személyzet, saját magukat szolgálták ki. Az angol uralkodóház későbbi tagjai is kedvelték a Herendi-műalkotásokat.
A több mint 170 éve használt Viktória-minta az ét-, a tea- és a mokkáskészleteken kívül megjelenik egyéb olyan mutatós dísztárgyakon is, mint a bonbonniére, a dísztányér vagy a lámpaváza.
A Viktória-kollekció az évtizedek során számtalan módozatban és színvilágban született újjá. Legutóbb felújított változata egy Royal Garden mintával megfestett Herendi-porcelánkészlet, mely Magyarország hivatalos nászajándéka volt Vilmos herceg és Katalin hercegné számára.
A múzeum aulájában a bejárat mellett a különleges, nagy méretű Herendi sárkányteknős is látható.
A kiállítás 2023. augusztus 9-ig látogatható a Múzeum Széchényi-termében.
CSILLAG ÉS KERESZT
Csillag és kereszt címmel nyílt időszaki kiállítás a 100 éves Magyar Érdemrend történetét mutatja be.
A tárlat körülbelül 70–80 rendi jelvényt mutat be. Esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal együtt. A tárlaton a rendi jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – mint például Bethlen István vagy Korányi Frigyes – festményeken jelennek meg. A látogatók díszes öltözeteket - például Horthy Miklós flottakabátját és Király Béla vezérezredes zubbonyát - is megtekinthetik.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitüntetés, illetve képzőművészeti gyűjteményein alapul. Ez a két közgyűjtemény rendelkezik a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeivel, valamint számos kitüntetett portréjával.
Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével függetlenné vált Magyarország önálló kitüntetésrendszerének a Magyar Érdemrend legfontosabb eleme volt. Jellegzetes külalakja, a fehér kereszt, az 1848–49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
Az 1922-ben megalapított Magyar Érdemrend (kezdetben Magyar Érdemkereszt) évtizedek során mind elnevezését, mind megjelenését tekintve több kisebb változáson ment keresztül. 1946-ban az államforma megváltozásával Magyar Köztársasági Érdemrend néven alapítottak helyébe új kitüntetést. Ám külalakját tekintve csak a jelvények középső eleme változott. Ezt az új kitüntetést néhány évvel később,1949-ben megszűntették és a szocializmus évtizedeiben nem is létezett. 1991-ben Magyar Köztársasági Érdemrend néven újra alapították. Egy 2011-es törvény értelmében neve ismét Magyar Érdemrend lett.
Kurátori tárlatvezetés:
2023. június 9. 16:30-17:30
A tárlat október elsejéig látogatható a Múzeum Kupolatermében.
MAGYAR MENYASSZONY ONLINE GYŰJTEMÉNY
A Magyar Nemzeti Múzeum szeretné létrehozni Magyarország legnagyobb esküvői online gyűjteményét. Az anyagból 2023 decemberére Magyar Menyasszony címmel, nagyszabású kiállítást tervez. A tárlat megrendezéséhez a múzeum magánemberek saját és családjuk esküvői fotóit, a nagy naphoz kötődő tárgyi emlékeit is várja.
A www.magyarmenyasszony.hu internetes oldalra bárki feltöltheti esküvői fotóit, ezzel látható módon részévé válhat a magyar nemzet történelmének.
A múzeum arra buzdít mindenkit, hogy legyen részese minden idők leggazdagabb, legkiterjedtebb esküvői tematikájú gyűjteményének és kiállításának. Töltse fel a múzeum internetes oldalára saját vagy családja fényképeit és mesélje el a történetüket!
A nagyszabású kiállítás 1522-től 2022-ig. mutatja majd be a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változását
A projekt főkurátora: Dr. Simonovics Ildikó divattörténész, szakmuzeológus.
MAGYAR EXPO SIKEREK (1851-2021)
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállítása a Magyar EXPO-sikerek (1851–2021) címmel 170 év 32 világkiállításán megjelent magyarok sikereit mutatja be.
A tárlat a magyarság világkiállítási megjelenéseit és sikereit voltaképpen a magyar állam nemzeti identitásépítésének egyik, ha nem a legfontosabb nemzetközi színtereként mutatja be.
A gyűjteményben a magyar képző- és iparművészet remekei mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. Az elmúlt 170 év világkiállításaiból olyan ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket mutat be a kiállítás, amelyeken keresztül a figyelmes szemlélő előtt egy nem mindennapi magyar sikertörténet rajzolódik ki.
A kiállítás célja a magyarok világkiállítási szereplésének, sikereinek bemutatása a világkiállítások nemzetközi terében. A gazdag tárlat egyúttal foglalkozik a világkiállítások létrejöttével, jelentőségével, az emberiségre gyakorolt hatásával is.
A magyar múzeumtörténetben még soha nem volt ilyen összművészeti, a magyar kultúrtörténet legfontosabb szegmenseit felvonultató időszaki kiállítás. Egy helyen mintegy 60 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó, több mint 500 darab műtárgyát mutatja be.
A tárlatban a Herendi, Zsolnay gyár remekei, Rómer Flóris naplója, Vikár fonográfhengerei mellett olyan festők művei szerepelnek, mint Markó, Than, Lotz, Madarász, Székely, Munkácsy, Szinyei Merse, Csók, Csontváry Kosztka Tivadar.
A kiállítás 2023. augusztus 20-ig tekinthető meg.
Tárlatvezetés Gál Vilmos kurátorral:
Május 26. péntek 16:00
Június 16. péntek 16:00
Élő Életre kelt EXPO történetek - tárlatvezetés:
Június 8. csütörtök 16:00
KIÁLLÍTÁSI ÚTLEVÉL
A kiállítási tárgyakról részletgazdag információkat és történetet tartalmaz.
A különböző termekben elhelyezett bélyegzőkkel lepecsételhetik a látogatók az útlevél oldalait. A bélyegzők mind a világkiállításokról származnak.
Magyar Nemzeti Múzeumban Látványrestaurátor műhely is működik.
A speciális műhelyben a látogatók a Seuso-tál restaurálásába tekinthetnek bele keddtől csütörtökig 10:00 és 16:00 között, és péntekenként 10:00 és 14:30 között.
A múzeum világszínvonalú technológiával mutatja be a világ egyik legértékesebb műkincsének restaurálását.
KÖNYVAJÁNLÓ
A SZENT JOBB ORSZÁGJÁRÁSA 1938-1942
1938-ban a Szent István-év keretében szervezték meg a Szent Jobb országjárását, amely jelentősen különbözött az akkor már több mint 150 éves múltra visszatekintő augusztus 20-i Szent Jobb-körmenettől.
Egyrészt földrajzi kiterjedésében, mert a szervezők az ereklyét minden jelentősebb településre el akarták juttatni. Ehhez hasonló országjárás korábban nem volt. Másrészt technikai kivitelezésében is eltért a megszokottól. Az ereklyét ugyanis egy díszes vasúti kocsiban vitték városról városra és sok esetben automobillal szállították tovább.
A szertartások, ünnepi beszédek hangját megafonok erősítették fel, és a kialakított díszemelvények éjszakai megvilágításához neonfényt használtak. Az országjárás nem csupán vallási ünnep volt, hanem a keresztény konzervatív Magyarország programját hirdető tömegrendezvény. A minta annyira sikeres volt, hogy egy évvel később a Szent Jobbot elvitték a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területekre, majd 1942-ben az észak-erdélyi Nagyváradra is.
A kötet az eseményeket megörökítő, a ma még fellelhető felvételek közül nyújt válogatást. Így felidézik ennek a különleges és ellentmondásos eseménysorozatnak a hangulatát.
A könyv megvásárolható a Múzeum boltjában.
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM GONDOZÁSÁBAN JELENT MEG AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA CÍMŰ KÖTET
A könyv az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából jelent meg. A Ritoók Ágnes és Simonyi Erika által szerkesztett, 29 tanulmányból álló Árpádok országa – Tanulmányok és katalógus című, több mint 630 oldalas, reprezentatív kiadvány, mintegy 850 színes illusztrációval, bemutatva a korszak ikonikus emlékeit.
A kötet a tudományos intézmények együttműködését demonstrálja. A kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat együttműködésével valósult meg.
Erénye, hogy a tudományos igényességgel megírt, magas színvonalú tanulmányokat értékes, színvonalas illusztrációs anyag teszi teljessé, nemcsak tartalmában, de küllemében is megragadja az olvasót. A szerzők többsége olyan nyelvet használ tudományos munkássága során, ami a nagyközönség számára is befogadható.
Az Árpádok országa című könyv 29 nagyobb tanulmányból áll, amelyek a 9. századi előzményektől az utolsó Árpád-házi uralkodóig mutatják be a Magyar Királyság történetét. A tanulmányokat az adott témához kötődő tárgyi emlékanyag katalógusa követi. Így a legfrissebb ásatási leletek, térképek, alaprajzok kalauzolnak át a korszakon.
Az Árpádok évszázadainak történeti áttekintését követően a 10–13. századi központokkal ismerkedhet meg az olvasó. Az Árpád-kori Magyar Királyság teljes keresztmetszetét adó tanulmányok bemutatják többek között a korszak várépítészetét, a hazai városok kialakulását, valamint a hétköznapi élet tárgyi anyagát. A kötetben helyet kaptak a nyugatról érkező hospesek, a zsidók és a keletről érkező muszlimok, besenyők, kunok és jászok is.
A kötet a Múzeum boltjában vásárolható meg.